Augusztust a kánikula havának tartják, de nevezik még nyárutónak, új kenyér havának, vagy kisasszony havának is. A régi római kalendáriumban a sextilis (6.) nevet viselte, ez a neve maradt meg még a Julius Caesar-féle naptárreform után is. Majd Octavianus Augustus császár Krisztus előtt 7-ben, az időközben megnövekedett számú szökőnapok miatt újra rendezte a naptárt, s e hónap nevét is megváltoztatta. A hónapot saját, felvett nevével jelölte meg, mivel életének legtöbb szerencsés eseménye ebben a hónapban történt.
Augusztus hagyományosan a hulló csillagok hava is. Ha ekkor, a szép csillagos eget szemlélve hulló csillagot látsz, kívánhatsz valamit. Kívánságodat azonban tartsd titokban, mert csak akkor fog beteljesülni!
Nevezetes napok e hóban
Augusztus 1. - Vasas Szent Péter napja
Szent Péter ünnepe. E napon emlékeznek arra, amikor is egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. Muravidéken dologtiltó nap a szőlőtermelőknek, akik úgy vélik, ha dolgoznának, a szőlőszemek lehullanának a fürtökről.
Augusztus 10. - Lőrinc napja
A néphit szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom, hanem lucskos (belepisilt Lőrinc). E naphoz időjóslás is kapcsolódik, mi szerint, ha Lőrinc napja szép, sok lesz a gyümölcs és ép.
Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja
Mária mennybemenetelének ünnepe, sokfelé búcsúnap is egyben. Tájegységenként tartoznak e naphoz különböző népszokások (gyógynövények szentelése, majd ezzel a betegek füstölése, valamint kereszt vágása a gyümölcsfákba, hogy azok egészségesek legyenek és sokat teremjenek, vagy kemencében tilos tüzelni, mert a tűz kitör a kemencéből. E naptól kezdve tilos az asszonyok számára a fürdés a folyóvízben, mert aki Nagyboldogasszony után fürdik, vérzésben halhat meg.
Eleink nagy jelentőséget tulajdonítottak, és szerencsés időszaknak tartották a két Boldogasszony közét (aug. 15 – szept. 8., Kisasszony napját) is. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Hitték, hogy az ebben az időszakban tojt tojások sokáig elállnak. A két Boldogasszony köze általános hiedelem szerint a téli holmik, ruhafélék szellőztetésének az ideje is, hogy a moly ne essen beléjük.
Ha e napon derült idő van, jó gyümölcs- és szőlőtermés várható.
Augusztus 20. - Szent István napja
1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. E nap az új kenyér ünnepe is (1949-es bevezetése még politikai akarat volt), jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.
A kenyér ősidők óta a mítoszok, babonák forrása. Régen a kenyérsütő helyiséget az istenek otthonának tartották. A babona szerint nem tanácsos új lakásba költözni, amíg oda nem vittünk egy darab kenyeret a régi otthonból.
Sok helyen emlegették a kenyeret Isten áldásaként, így nem volt szabad rálépni, vagy eldobni. Az, hogy a kenyér megszegése előtt keresztet rajzolnak rá, az idősebbek körében ma is élő, szép hagyomány
A beregi tájakon úgy tartják, hogy István-napkor mennek el a gólyák.
Augusztus 24. - Bertalan napja
Bertalan apostol ünnepe, aki a szűcsök és csizmadiák védőszentje volt. Ezt a napot az ősz kezdőnapjának tekinti a néphagyomány. Az e napi időjárásból jósolták meg, hogy milyen lesz a várható őszi időjárás. Az e napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg. A lencsét is megdörgölték vele, hogy ne essen bele a zsizsik.