Szent György hava, tavasz hó, szelek hava, báránytor (rügyezés) hava. Április eleinte a római év második hónapja volt, a Julius Caesar által bevezetett Juliánus-naptárban lett a negyedik. Ezt a hónapot a rómaiak a szerelem és a szépség istennőjének, Vénusz tiszteletének szentelték, az elnevezés viszont Aphroditéra, Vénusz görög megfelelőjére utal. Más forrás szerint a hónapnak Romulus adott nevet, mégpedig isteni anyjának, Venusnak etruszk neve (Apru) után.
Egy másik elképzelés szerint az április a latin aperire (megnyitni, kinyílni) igéhez köthető, ugyanis ilyentájt pattannak rügybe a növények, nyílnak virággá a bimbók.
Ez a hónap a megújhodás ideje, ekkor jönnek vissza a fecskék, és a többi vándormadarak. Bár április a tavasz hírnöke, a természet újjáéledésének az időszaka, sokfelé mégis inkább kedvezőtlennek tartották. Egyes vidékeken nem tekintették az áprilist szerencsésnek bármiféle nagyobb munka, vagy vállalkozás elkezdéséhez, és a létfontosságú döntések meghozatalát is más időszakra ajánlották.
Április 1. (2012 – ben) - Virágvasárnap
A Virágvasárnap a bevonulás napja, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Az ilyenkor szokásos körmenet annak emléke, hogy a biblia szerint a városba belépő Jézus elé letört ágakat szórtak.
E nap tavasz első nagy ünnepe, a szépség és a tisztaság napja is.
Az április elseje a világ számos részén a tavasz kezdetének tréfás örömünnepe, a bolondozás napja. Akit sikerül beugratni, megtréfálni az április bolondja lesz. E népszokás eredete nem tisztázott (alapja az áprilisi bolondos időjárás, esetleg az, hogy a kelták annak idején, e napon bolondos ünnepeket ültek, de abból is, hogy IX. Károly 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tetette).
Ehhez a szokáshoz ismert mondóka is tartozik: „Április bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, fél tizenkettő, bolond mind a kettő".
A Húsvéti ünnepek
A Húsvét, mozgó ünnep. Vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség (azaz 2012- ben március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnap. A keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadásának ünneplése. A Szent nagyhét napjainak szokásai követik a Bibliában leírtakat. Ennek a hétnek az első napja a Virágvasárnap.
2011. 04. 05. – Nagycsütörtök
A Bibliai utolsó vacsora emlékének napja. Mivel e napon, a bő termés reményében, hagyományosan zöld ételeket (spenót, saláta) ettek, szokás zöldcsütörtöknek is nevezni.
2011. 04. 06. – Nagypéntek
Jézus szenvedésének és kereszthalálának a napja, gyásznap a keresztény világban. Ezen a napon a harangok is hallgatnak.
2011. 04. 07. – Nagyszombat
Ez a nap már a feltámadás jegyében zajlik, amikor a harangok újra megkondulnak, s véget ér a 40 napos böjt időszaka.
Nagyszombat a tűz ünnepe is.
2011. 04. 08. – Húsvétvasárnap
E dologtiltó nap Krisztus feltámadásának örömünnepe. Több népszokás is kapcsolódik e naphoz. Az ismert húsvéti ételeknek mágikus, misztikus eredetük van. A bárány áldozati jellegű étel, a tojás az élet újjászületésének jelképe, a jellegzetes piros tojás pedig Jézus kiontott vérére emlékeztet. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával meg lehet kezdeni. A sonka a hagyományos paraszti életforma miatt vált húsvéti étellé, mivel a régi időkben csak a füstölt húsféleségek maradtak meg Húsvétig. A hozzá megszokott tormának gonoszűző erőt tulajdonítottak.
2011. 04. 09. – Húsvéthétfő
Vízbevető hétfő a vigasságok és a locsolás, locsolkodás napja. Van, aki vízzel van, aki szódával és van, aki kölnivízzel locsol. Helye válogatja. A locsolás eredete az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítus. Ma már a legkisebbeknek is tanítanak locsolóverseket, amik némelyike mókás, más részük kedves, engedélyt kérő, vagy esetleg humorosan fenyegető. A lányok, de szerintem a fiúk is szívesen festenek már a Húsvéthétfőt megelőző napokban piros, vagy hímes tojásokat. A locsolásért cserébe régen mindenk
éppen hímes tojás járt (ma már csokoládé, vagy festett tojást adnak, esetleg pénzt), és némi sütemény.
A Húsvéti nyúl jelképe hazánkban a XIX. században terjedt el, Németországból eredeztetik. A nyúl maga a termékenység szimbóluma, más magyarázat szerint a húsvéti holdban a nyúl képét vélték egykor felfedezni.
Szokás már jóval Húsvét előtt a lakás feldíszítése az ünnepekre. A lakás dísze az ágakra aggatott kifújt, vagy fából készült tojás, vagy a kis húsvéti figurák. Ajtódísz és különböző lakásdíszek, terítők teszik külsőleg is látványossá az ünnepet. A lakás díszítésében már a legkisebbek is aktívan részt tudnak venni. A tojásfestés pedig, a fújással együtt saját családomban mindig majd egész napos elfoglaltság immár évek óta.
Tojásfestés természetes színező anyagai:
- hagymalevél (mennyiségtől függően vörösebb, vagy mályvás lesz a szín)
- zöld dió
- lilahagyma héja (rozsda szín)
- csalán, petrezselyem (zöld)
- cékla leve (bordó)
- őrölt paprika (naracssárga)
A kiválasztott alapanyagot tedd vízbe, forrald fel és főzd meg benne a tojásokat. A tojások színe annál élénkebb, erősebb, sötétebb lesz minél több természetes színezéket használsz és minél hosszabb ideig áztatod a színes lében.
Ha hagymahéjjat tekersz a tojás köré és úgy főzöd, rusztikus mintás tojást készíthetsz.
Az otthon festett tojások fényesebbek lesznek, ha valamilyen zsiradékkal átitatott anyaggal (olaj, vaj, szalonnabőr) áttörlöd a kihűlt tojásokat.
A színes tojásokat különböző módszerekkel díszítheted. Íme néhány:
- egy szivacs segítségével, amit márts különböző színű festékbe, így ütögesd vele a tojásokat (a végén lakkal fújhatod be, hogy szép fényes legyen)
- egy tűvel karcolj különböző mintákat a tojásra
- tubusos festékek (textil, üveg) segítségével különböző mintákat, vagy pöttyöket rajzolhatsz
- mintákat készíthetsz például mák, kókusz, kömény segítségével is (az anyagok felvitele előtt ragasztóval kend be a tojást a mintának megfelelően)
- apró gyöngyöket is használhatsz az előbbiek szerint
- a különböző falevelek, vagy egy bármilyen kivágott minta is szép díszítés lehet (ezeket szorosan illeszd rá a tojásra, húzz rá egy nejlonharisnyát jó szorosan, azt szintén szorosan kösd át valamivel, majd tedd bele, vagy vissza a tojásfestő lébe még körülbelül 10 percre)
- kis kefét (használt fogkefét) márts tempera festékbe, és azon ujjaidat végighúzva fröcskölj a tojásokra festéket (használj több színt)
- buborékos fóliát fess be, majd hengergesd meg a tojást rajta (itt is használj több színt)
- sűrű festékbe mártott különböző nagyságú cérnákat is tekerhetsz a tojásra (a cérnát akkor vedd le, amikor már megszáradt a festék)
Április 12. - Gyula napja
Az év 100. napja. A tisztaság, és a takarítás napja. E napon érdemes kitakarítani a lakást, az ólakat és az állatokat is lemosni. E napon kezdődik a dinnye ültetése.
Április 14. - Tibor napja
A hagyomány szerint e napon szólal meg a kakukk. S ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.
Április 24. – Szent György napja
Szent György egy előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vettették és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. Szent György lovag a legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György szobor Prágában van, másolatai pedig Kolozsváron, Budapesten és Szegeden.
Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte e napot. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap egész évben. Sárkányölő Szent György a pásztorok és az állattartók védőszentje, és a lovagrendek patrónusa.
György legendája az évszázadok során jelképpé vált, győzelme a sárkány felett egyúttal a megújuló élet, a tavasz diadalát jelzi a tél fölött. Hazánkban ekkor indultak el a pásztorok nyájaikkal a szabadba, hogy majd Szent Mihálykor (szeptember 29.) térjenek vissza velük.
E napot a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.
Április 25. - Márk, Pál napja
A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A pap a mise után a hívőkkel kivonult a határba , majd megszentelte a vetést, ezekből a megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza magával. Ennek a megszentelt búzának mágikus erőt tulajdonítottak, többek között gonosz űzésre használták.