Eredetileg quintilis volt e hónap neve, mivel a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban ez az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius javaslatára nevezték el júliusnak, Julius Caesarról, aki e hó 12. napján született. A július az aratás hónapja, amihez szintén számos népszokás kapcsolódik.  

Az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték, a munkálatokhoz szükséges eszközöket pedig a pap megszentelte. Azt tartották, ha az első learatott búzaszálakból készített kévéből esznek a baromfik, attól egészségesek és termékeny lesznek. Régen az aratás végén egy talpalatnyi gabonát meghagytak aratatlanul, hogy jövőre is jó termésük legyen, és hogy jusson az ég madarainak is egy kis eleség. Régen minden templom dísze volt az aratókoszorú, melynek alakja, szerkezete, olyan volt, mint az ugyancsak Napot jelölő szent koronáé.

A kévéket keresztbe rakták, a felsőt pedig „papkévének" nevezték. Az egyik legenda szerint, amikor az Egyiptomba menekülő szent családot Heródes emberei üldözték, a búzaszemmé változott Máriát és Jézust egy szántóvető elvetette. Amikor aratott, Mária kérésére kereszt alakot formált a kévékből, s Mária és Jézus arca ott ragyogott minden búzaszemen (Csíkban ma is így tartják).

Nem oly régen még aratási ünnepségeket is rendeztek, ahol az aratók aratással és búzával kapcsolatos dalokat énekeltek.

A Sarlós Boldogasszony nap elnevezést e nap azért kapta, mert régen az asszonyok az aratást sarlóval végezték. Hazánkban általában e nap az aratás kezdőnapja.

A 14. századtól a római katolikus egyház e napon emlékezik meg Szűz Máriáról, akinek Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatását ünnepelték meg. Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója. A régi időkben ekkor volt a virágszentelés, az anyaság ünneplésének napja és alkalom a szegények gondozására. Ezen a napon adtak hálát, hogy Isten megadta a mindennapi kenyérnek valót, amiből részesedtek a földön élő szegények és az ég madarai is.

Illés ószövetségi próféta, akinek könyörgésére, Kármel hegyén való remetéskedése idején, a nagy szárazság után e napon hullott eső. Ezért tartja a néphit, ha nagy volt a szárazság, ezen a napon esőnek kell jönnie. E napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok, ezért régen e napon munkatilalom volt, mert úgy hitték, hogy aki kint dolgozik a mezőn, abba belecsaphat a villám, a termést pedig jég éri. 

Ezen a napon fejeződött be a nándorfehérvári csata, amihez a déli harangszót általában kötik. Ez azonban téves, mivel a pápa nem a magyarok diadalára rendelte el, hanem már néhány nappal előtte, hogy a törökök fölötti győzelemre lelkesítse a harcosokat.

A bűnös életből megtért Mária Magdolna ünnepe, aki miután Jézussal találkozott jó útra tért. Krisztus lábát, bűnbánata jeléül hajával törölgette, ezért régen szokás szerint a kislányok haját e napon kell levágni, hogy az még hosszabbra nőjön. Időjárásjósló hiedelem is kötődik ehhez a naphoz, úgy hitték, hogy ezen a napon esnie kell az esőnek, hisz Mária Magdolna siratja bűneit.

Július 25. - Jakab és Kristóf napja

Jakab az első vértanúhalált szenvedő apostol. Ő a búcsújárók, utasemberek, hajósok védőszentje. Jakab napra kellett learatni a zabot, mert amit kint hagytak az elvész. Az e napi időből jósoltak a várható téli időjárásra (ha e napon Észak felől fúj a szél, akkor hideg lesz a tél, ha Délről esős, a fényes Nap pedig nagy hideget jelez). A csillagképekből, az e napi csillagállásból következtettek a jövő évi időjárásra.

Kristóf a vándoremberek védője. A hagyomány szerint nagy termetű, hatalmas óriás volt, aki egy veszedelmes folyón vitte át az embereket. Egy éjszaka hangot hallott, felkelt, s egy kisfiú várakozott a parton. Amint vitte át, a víz egyre magasabb, a fiú pedig egyre nehezebb lett.

Amikor átértek azt mondta: 

Július 26. - Anna napja

Szűz Mária édesanyjának ünnepe, aki a gazdasszonyok, a bányászok, a szabók, valamint a járványos betegségben szenvedők, haldoklók egyik pártfogója. Szent Anna napja a kedd, ami régen a kezdet napjának számított, a fontos tevékenységekbe ezen a napon kezdtek. Gyermekáldásért is hozzá fordultak, s a várandós asszonyok kilenc kedden böjtöt tartottak.

Július 31. Ignác (XVI. századi hitetlen katona)

Ő a katonák és várak védnöke. A segesvári csata napja, egyben Petőfi Sándor költő halála (1849), aki halálakor még csak 26 éves volt.

A hagyomány szerint Ignác egy csatában megsebesülve, látomásából értette meg a Szentháromság titkát. Megalapította a  Jézus Társaságot, a jezsuita rendet. Lelkigyakorlatos Könyve ma is népszerű.

Iveszics Tünde, védőnő, családgondozó, természetgyógyász
www.babatippek.hu 
e-mail:   Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
telefonszám: 06-30/491-02-30