A gyermekintézményekben dolgozó nevelők pótolhatatlan szerepet töltenek be a gyerekek életében. A bölcsődék elsősorban az anya és az apa meghitt szeretetét pótolják. Emellett ez a pici kor első olyan szakasza, melyben a közösségi élet megkezdődik és az „együtt játszás” élménye megelevenedik. Nem kis feladat, ahogy az óvodák további közösségformáló igyekezete a gyerekek világlátásnak kitágításával, új ismeretek megszerzésével, alapvető képességek fejlesztésével, újabb viselkedés-minták elsajátításával és az iskolára való felkészítéssel.

Felső tagozatos tanárként mégis azt mondom, hogy a gyerek iskolai életét, és az ezt követő felnőtt életet az alsó tagozatos idők határozzák meg leginkább. Miért? Mert ebben az időszakban kezdődik meg az a rendszeres, koncentrált, feladatcentrikus, elvárásokra épülő, számonkérés-célzatú, folyamatosan ellenőrző és a gyerekek képességeiről „így vagy úgy, reálisan vagy nem reálisan” visszajelzést adó oktatás, ami mindenkit addig kísér, míg a saját maga által választott hivatást felnőttként gyakorolni kezdi. 

Az alsó tagozatos négy év alapvető feladatai között találjuk az írás-tanulást, az olvasás-tanulást, a számolás-tanulást, egyéb ismeretszerzést, a közösségen belül egy emeltebb szintű viselkedéskultúra begyakoroltatását, szóbeli kifejezőkészség fejlesztését, és még sok minden mást, de elsősorban a tanulás szeretetének elmélyítését. Olyan tanulási technikák megtanítását és gyakoroltatását, melyek a gyerekeket egy életre sikerre, sikerélményre, örömteli érvényesülésre (nem önteltségre, hanem egészséges önbecsülésre) képessé teszik az iskolában, és a későbbi munkahelyeken.

Ennél nagyobb kihívás tényleg nincs! És én úgy látom, hogy ezt az általam legfontosabbnak tartott pedagógiai irányt munkája során csak minimális számú pedagógus tudja megtartani. Nem véletlenül. A magas osztálylétszámok, a hagyományos iskolarendszer elavult keretei és törekvései (45 perces órák, még mindig nagyobb részt frontális oktatás, sok elmélet, kevés gyakorlat, rengeteg egy helyben ülés, kevés mozgás, rövid szünetek, túl magas óraszám, szerintem internetes világunkhoz képest feleslegesen magas információszerzés, vaskalapos számonkérési rend…stb.) gyermeket és pedagógust egyformán kimerítenek, mivel minden energia kevéssé fontos dolgok felé koncentrálódik  ahelyett, hogy a tanulás szeretete lenne a legfontosabb. 

Igaz, léteznek Waldorf-iskolák. Ezekben a tanítás, a tanórák menete és az oktatás teljes struktúrája a gyermekek személyisége, lelkivilága, érzékenysége, szabadságigénye, érdeklődése, nyelvezete, egyedi képessége köré szerveződik. Olyan intézmények ezek, ahol minden az ismeretszerzés belső, természetes öröméről szól, nem pusztán szükségszerűségről. De sajnos Magyarországon még nagyon kis számban működnek ilyenek, és ezek befogadóképessége is igen korlátozott, úgyhogy csak kevesek számára adatik meg ez a remek lehetőség.

Felső tagozatos magyartanárként számtalanszor szembesültem azzal, hogy a gyerekek nagy része nem tud folyékonyan olvasni, helytelenül ír, feleléskor, dolgozatíráskor túlságosan izgul, a tanulástól fél, a szóbeli megnyilvánulástól elzárkózik. De súlyosabb esetekkel is gyakran találkoztam. Olyan gyerekekkel, akik komoly írás- és olvasászavarokkal küszködtek, melyek okát nem az otthoni körülményekben, hanem az írás – és olvasás-tanulás időszakában, alsó tagozatos korban véltem felfedezni. Amikor írni és olvasni tanultak egyszerűen nem jutott rájuk elég idő, személyes, csak rájuk figyelő szeretet. 

Az iskola előkészítő tábor ezeket a tanulási problémákat segít megelőzni. Nem luxus, inkább bölcs belátása annak, hogy a hagyományos iskolarendszerben iskolát kezdő gyerekeknek bizony szükségük van egy olyan alapozásra, ami majdani főbb tevékenységeiket (írás, olvasás, számolás, rajzolás, éneklés, testmozgás viselkedés, kérdések feltevése, kézfelemelés, játszás, szóbeli megnyilvánulás…stb.) már előre örömmel, sikerélménnyel, szeretettel, vagyis pozitív érzésekkel, érzelmekkel tölti fel. 

Így az első osztály kihívása a gyerekeket nem éri váratlanul és tartósabb örömmel, felkészülten vehetnek majd minden akadályt!

Dombay Célia, tanulási tanácsadó

06-70-624-53-69

Az iskola-előkészítő táborok időpontjai a Pécsi Kulturális Központ közreműködésével:

2012. augusztus 13-17.

          augusztus 20-24.

          augusztus 27-30.

Szeretettel várjuk a végzett nagycsoportosokat!