Nevezetes napok e hóban

 November 1. - Mindenszentek napja és november 2. - Halottak napja

Az év e két napján a halottainkra emlékezünk. Ilyenkor látogatottabbak a temetők, hiszen a sírok rendbetétele, virággal díszítése, gyertyák gyújtása az ünnep része. Ezen a napon régen is tilos volt a munka, mert azt tartották, hogy az megzavarhatja a halottak nyugalmát. Ilyenkor az a néphit járja világszerte, hogy a halottak haza látogatnak. Ezért este minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a halottak eligazodjanak. E mellett szokás volt megteríteni, kenyeret, sót, vizet tenni az asztalra.
Mindenszentek napján az egyház azokra a szentekre emlékezik, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg.  

November 11. - Márton napja
Manapság újra éled a régi szokás, és sok helyen ünneplik meg Márton napját lámpás felvonulással, evés, ivással, lakomával. Régen úgy gondolták, ha e napon sokat esznek isznak, annál egészségesebbek lesznek. E napon iható már az új bor is. Ezen a napon ludat szokás enni. Úgy tartották, hogy aki Márton napján nem eszik libát, egész évben éhezik majd. 
Márton napot néhol gonoszjáró, időjósló és tiltó napnak is tartották. A jóslat szerint: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Ha a Márton napi lúdnak fehér és hosszú a csontja, akkor havas lesz a tél, ha pedig barna és rövid a csontja, akkor sáros.
A legenda egyébként úgy tarja, hogy Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, és a ludak óljába bújt el, de azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.

November 19. - Erzsébet napja
Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a legenda szerint rózsává változott, amikor apja kérdőre vonta a szegényeknek vitt alamizsna miatt. Időjósló nap is: ha Erzsébet napján esik, akkor enyhe tél lesz. Azt is mondják, olyan lesz az idő karácsonykor, mint amilyen Erzsébet napján. Népi megfigyelések szerint Erzsébetkor általában leesik az első hó, erre szokták mondani: Erzsébet megrázza a pendelyét.

November 25. - Katalin napja
Szent Katalin a IV. században élt, hitéért halt mártírhalált. A házasságra vágyó lányok, a diákok, a tudósok, az egyetemek védőszentje. Ez a nap is időjósló is: „ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.”
A naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódtak. A lányok mezítláb ágakat loptak a fákról, amiket vízbe tettek, s ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. Ezt az ágat katalinágnak nevezték. Ha a fiú a párnája alá lopott leányinget tett, vagy böjtölt, megálmodhatta jövendőbelijét.
Régen dologtiltó nap is volt. Katalin az utolsó mulatós - bálos nap, mert ezt követi az advent kezdete.

November 30. - András napja
A néphit szerint András egy átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért az ilyen keresztet andráskeresztnek hívják. Ez a nap régen az egyik legjelentősebb házasságjósló, és varázsló nap volt. 
Szent András napján, 
·    ha a legény vagy leány egész nap böjtölt, és csak 3 szem búzát és 3 korty vizet ivott, imádkozott, akkor éjjel megálmodhatta, hogy ki lesz a párja.
·    A lányoknak egyedül, titokban kellett különböző praktikákat elvégezniük:- ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi fehérneműjét, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje.
·    gombócot főztek, minden gombócba tettek egy férfinevet, amelyik először jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.
·    amelyik irányból hallották a kutyaugatást, abból az irányból várhatták leendő férjüket.
·    ólmot olvasztottak egy rossz kanálban, majd azt egy bögre vízbe öntötték, a megolvasztott ólom vízbeöntés utáni alakzata megmutatta a leendő férj foglalkozását.
·    András-pogácsát sütöttek, a pogácsák közepébe férfineveket sütöttek bele. Ezeket kitették a küszöbre, s amelyiket legkésőbb vitte el a kutya, a benne lévő cédulán olvasható név volt a jövendőbeli neve. 
Régen ezen a napon kezdődött meg a disznóölések időszaka, mivel ehhez már elég hideg volt ekkor.